Aszály van. Mindenki szenved. Aztán van aki megitat egy gólyát és egy napra sztár lesz, mások sünit itatnak, ezer lájkok. Ezek mind szép dolgok. Tényleg. Egyet nem értek: az emberek többsége miért csak a cuki, nagyobb állatok felé tanúsít empátiát? Mennyire leszarja már mindenki pl., hogy egy autóút során mennyi rovar kenődik a szélvédőre. Kit érdekel... De nézd, ott egy mókus, szegény biztos nagyon szomjas, segítsünk neki! Aztán itt vagyok én, aki reggel nehezen tud lelkiismeret furdalás nélkül futni, mert tudom, hogy az én reggeli öngondoskodásom pár rovar életébe került, mert eltapostam őket. Az én világomban minden állat egyforma, lehet kicsi - nagy. Miért nincs ez így mindenkinél? Gilisztát, poloskát, egyéb rovarokat szoktam menteni. Legutóbb a vonaton befogtam egy kecskedarazsat kézzel, mert esélye nem lett volna kijutni. Szegény már nagyon ki akart jönni a sötét, zárt tenyeremből, de csak akkor tudtam elengedni mikor megálltunk és kinyíltak az ajtók. Több figyelmet az állatok felé kivétel nélkül!
Szabolcs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése